Gazsi Judit
A társadalmi a nemek
közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő hatáselemzés,
azaz a gender-hatás
elemzés – Gender Impact Assessment – mint a gender mainstreaming eszköze
- Elméleti bevezető a gender
mainstreaming-ről
Feltételezhetnénk, hogy a XXI. századi
Európában már nem kérdés a nemek egyenlősége. Az elmúlt évtizedek során
megalkotott törvények garantálják az azonos jogokat a nőknek és a férfiaknak.
Azonban az egyenlő jogok a gyakorlatban nem jelentenek sem egyenlő feltételeket,
sem esélyegyenlőséget, és különösen nem társadalmi egyenlőséget a két
társadalmi nem között.
Magyarországon hosszú folyamat
eredményeként 1921-ben részlegesen, 1945-re korlátozások nélkül megszületett a
nők egyenlősége a választási rendszerben, azonban a mindennapi életben az
egyenlőtlenségek sorával kell megküzdeniük. A „szocialista emancipáció”
megoldottnak tartotta ezt a kérdést a formális egyenlőség deklarálásával és
bizonyos támogató szolgáltatások bevezetésével, azonban nem vett tudomást a
nőkre háruló kettős teherről, a családon belüli munka és szerepmegosztásról és
a tényleges egyenlőség egyéb formáinak hiányáról.
A nemek közötti
egyenlőtlenség súlyos emberjogi problémákhoz vezet, például a nők elleni
erőszakhoz, vagy a nőkkel szembeni diszkriminációhoz. A nők alacsony részaránya
a politikai döntéshozatalban és különféle testületekben akadályozza a
demokrácia gyakorlását. Az egyenlőtlenség számos gazdasági vonatkozásai között
szerepel, hogy sok nő nem keres annyit, mint egy ugyanolyan végzettségű férfi,
vagy hogy a diszkrimináció számos formájával szembesül. Mindezen következmények
miatt nemcsak az egyén, de a társadalom is súlyos árat fizet. Makacs társadalmi
beidegződések, előítéletek, hatalmi viszonyok és struktúrák határozzák meg és termelik
újra az egyenlőtlenséget.
Az ENSZ és az Európai Unió vezető
szerepet játszott nemzetközi jogi normák kidolgozásában, és a megvalósítás
elősegítésében. A nemek egyenlősége megteremtésének legkorszerűbb állami
stratégiája az ún. gender mainstreaming célja, hogy az állam működése
tevékenyen előmozdítsa a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének
megvalósulását, úgy, hogy ez a szempont beépüljön az állami közpolitikák és
intézmények működésébe. A jogszabályok előkészítésénél mérlegelni kell, hogy az
adott jogszabály vagy intézkedés hogyan hat a nőkre, a férfiakra, illetve a
nemek egyenlőségére.
A gender mainstreaming stratégia
lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlőségi területek felülvizsgálatát
jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai
szintet érint.
A
gender mainstreaming megvalósítására jó
példaként bemutatjuk a svéd nemek közötti egyenlőségi politika
célkitűzéseit Svédországban. Ez a politika jelent egyrészt
kormányzati és parlamenti politikai elkötelezettséget, másrészt elméleti
megalapozottságot, illetve mindezek végrehajtását szolgáló következetes
stratégiát. A svéd kormány és a Riksdag
(svéd parlament) elfogadta a svéd nemek közötti egyenlőségi politika
célkitűzéseit, és minden kormányzati hivatal kötelessége segíteni ezek
megvalósítását. Ezeket a „A társadalom és a saját élet alakításának
lehetősége: Az új nemek közötti egyenlőségi politika célkitűzései felé” (2005/06:155
sz. kormányrendelet) ismerteti. Ezeket a célkitűzéseket a svéd Riksdag 2006
májusában fogadta el:
1. A hatalom és befolyás egyenlő megosztása a nők és a férfiak között. A nők
és a férfiak egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, hogy aktív
állampolgárként élhessenek, és hogy a döntéshozatali feltételeket alakíthassák.
2. Gazdasági egyenlőség a nők és a férfiak között. A nőknek
és a férfiaknak joguk van az egyenlő lehetőségekhez és feltételekhez az oktatás
és a munka terén, ami biztosítja az egész életen át tartó gazdasági
függetlenségüket.
3. A fizetetlen (otthoni) gondozás és a házimunka egyenlő
megosztása. A nőknek és a férfiaknak egyformán vállalniuk kell a háztartási
munkákért a felelősséget, és ugyanolyan lehetőségük van gondozást nyújtani vagy
kapni, egyenlő feltételekkel.
4. A férfiak által a nők sérelmére
elkövetett erőszaknak véget kell vetni. A nők és a férfiak, lányok és fiúk
egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek lelki és fizikai védelmük
érdekében.
A gender
mainstreaming stratégia az alapokmányt kiegészítő Amsterdami Szerződésben
önálló és lényegi elemként definiálódik (2., 3., 13. és 141. cikkely). Eszerint
a nemek közötti egyenlőség szempontjait minden EU tagállamban be kell építeni
az állami közpolitikák kialakítása és a fejlesztéspolitika minden fázisába.
Minden szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan hat a
nemek egyenlőségére, illetve a nők és a férfiak életére, és a szakmapolitikai
döntéseket e mérlegelés alapján úgy kell meghozni, hogy azok a nők és férfiak
társadalmi egyenlőségének megvalósulását elősegítsék. Eredménye az
egyenlőtlenségek strukturális okainak felszámolása, a társadalmi és a
közpolitika által közvetített normák átalakulása. Jelentősége abban áll, hogy
hosszú távú, teljes és az egész társadalomra kiterjedő a hatása.
A gender mainstreaming megvalósítása
nem csupán az esélyegyenlőségért felelős szakminisztérium feladata, hanem
valamennyi felelős döntéshozóé az összes döntéshozatali szinten.
- A gender
mainstreaming stratégiájának alapvető eszköze a nemek közti egyenlőség
szempontjait figyelembe vevő hatáselemzés és ennek egy specifikus formája,
a nemekre érzékeny költségvetés készítése, a gender budgeting
A gender mainstreaming elsődleges
eszköze az úgynevezett a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő
hatáselemzés (Gender Impact Assessment, gender-hatás elemzés), amelynek célja a
közpolitikák felülvizsgálata, értékelése és fejlesztése minden szinten és
minden területen úgy, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség szempontjai
legyenek az alapvetőek. A gender-hatás elemzés az egyes közpolitikák hatását
vizsgálja a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozóan, és azon túl, hogy az
egyes közpolitikák nem okoznak-e további egyenlőtlenségeket.
A gender maisntreaming átfogó
stratégiájának alkalmazására többféle eszköz áll rendelkezésre. A nemek közti
egyenlőség szempontjait figyelembe vevő tény- és adatelemzés megfelelő
alapokat teremt a gender mainstreaming stratégiájának közpolitikai szintű
alkalmazásához. Alapfeltétele a nemek szerint bontott statisztikák megléte, és
az ezeken alapuló közpolitikai relevanciájú kutatások folytatása. Például a
családtámogatási rendszer nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő
elemzése nélkül nem lehet megállapítani, milyen a különböző gyermeknevelési
támogatások igénybevételének megoszlása férfiak és nők között, és hogy milyen
motivációk állnak a megoszlás mögött. Csak ennek elemzése után lehet
következtetni arra, milyen feltételek mellett változtatnának a nők és a férfiak
a gyermeknevelési teendőkben való részvételükön, azaz milyen irányban kellene a
családtámogatási rendszert átalakítani annak érdekében, hogy a nemek közötti
egyenlőség szempontjának figyelembevétele érvényesüljön a közpolitikai
döntésekben. Az államnak és a kormányzatnak a felelőssége az ilyen típusú
kutatások és elemzések intézményi és pénzügyi támogatása, hátterének
biztosítása.
A
gender-hatás
elemzés a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő tény- és
adatelemzés adataira támaszkodva értékeli a közpolitikák (vagy programok, és
projektek) nemek közti egyenlőségre gyakorolt hatását és javasol változtatásokat
a közpolitika átszervezésére nézve. Amennyiben az adatok elemzése és
értelmezése azt bizonyítja, hogy az adott területnek, problémának közpolitikai
relevanciája van, ebben az esetben az adott közpolitikai terület releváns a
nemek közti viszonyok szempontjából, tehát szükség van a közpolitika hatáselemzésére
a nemek közötti egyenlőség szempontjából. A gender-hatás
elemzést a döntéshozatali folyamatban résztvevő, megfelelő szakmai tudással
rendelkező közpolitikai szereplők végzik szakértők bevonásával.
A gender-hatás elemzés célja, hogy a
nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe véve felmérje és összehasonlítsa
a közpolitikai döntést megelőző állapotot és folyamatokat a közpolitikai döntés
bevezetését követően várható helyzettel, folyamatokkal és változásokkal,
valamint fontos szerepe van az egyes közpolitikák nemek közti egyenlőségre
gyakorolt negatív hatásának esetleges kiküszöbölésében, ezzel akadályozva meg a
nemek közt már meglévő egyenlőtlenségek fenntartását vagy újratermelését.
A gender-hatás elemzés módszere akkor
hatékony, ha kiegészül a szervezetek és intézmények nemek közti egyenlőség
szempontjait figyelembe vevő átalakításával, azaz a gender mainstreaming
intézményesítésével. E három eszköz csak együtt, egymást kiegészítve
képes a gender mainstreaming stratégiájának hatékony alkalmazását segíteni.
Az intézményesítés azt jelenti, hogy egy
szervezet – pl. egy minisztérium - a gender-hatás elemzés eszközét érdemben
alkalmazni tudja. Ehhez szükség van a szervezet nemek közötti egyenlőség
szempontjait figyelembe vevő átszervezésére: a nemek közti egyenlőség
szempontjának beépítésére a szervezeti szabályokba és normákba, a szervezet
felépítésébe, annak költségvetésébe, használt indikátoraiba; ezen kívül a
szervezet alkalmazottainak érzékenyítésére, azaz a nemek közti egyenlőség
kérdéskörének tudatosítására; végül a szervezet szintű esélyegyenlősítő
programok bevezetésére, amelyek kiküszöbölik a nők és férfiak szervezeten
belüli egyenlőtlenségeit. Itt elsősorban a horizontális és vertikális
szegregáció kiküszöbölését kell megoldani. Minél több nő van felelős
döntéshozatali pozícióban, annál valószínűbb, hogy a döntéshozatal érzékenyebb
lesz a nemek közti egyenlőség problematikájára.
Az egyenlőtlenségek megszüntetésének
alapvető stratégiája, a gender maintreaming megvalósításának egyik alapvető eszköze
a gender-hatás elemzés, melynek egy specifikus formája, a nemekre érzékeny költségvetés készítése, a gender budgeting
kialakítása. A nemekre érzékeny költségvetés készítés a gender mainstreaming
érvényesítése a költségvetés-készítési folyamatban.
A
férfiak és nők egyenlőségét elősegíteni hivatott célkitűzések és intézkedések
azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő erőforrásokkal támogatjuk
őket. A gender budgeting pénzeszközöket rendel minden olyan intézkedés mellé,
amelynek célja a nemek egyenlőségének elősegítése. Ha egy település számára
prioritás a magasabb arányú női foglalkoztatás, akkor meg kell teremteni a
napközbeni ellátás és más szolgáltatások infrastruktúráját, ami gyakran kimarad
a költségvetéséből és a gondolkodásból.
A nemekre érzékeny költségvetés definiálható egy olyan eszközként,
amely biztosítja, hogy a gender kérdés minden nemzeti politikai célkitűzésben,
tervben és programban megjelenjen. Ennek érdekében elemezni kell az aktuális
költségvetés a nemek szempontjából. E koncepció vizsgálata lehetőségeket
biztosít a nemek közötti egyenlőség megteremtésére. Például fordítanak-e
forrásokat a női vezetők számának növelésére képzésekkel, megfelelő
munkakörülmények teremtésével.
A költségvetés-készítés elemzése
(gender budgeting analízis) a nemek egyenlőségének szempontjából 3 főbb
lépésből áll:
- a források, azaz a költségvetési ráfordítások
vizsgálata,
- a költségvetési ráfordítások közvetlen eredményének
a vizsgálata,
- a közszolgáltatások közvetett és várható
eredményének vizsgálata a nők és férfiak szempontjából.
A ’gender budgeting’ eszközét arra
használjuk, hogy – elsősorban állami, önkormányzati, közigazgatási, szektorális
szinten – megtudjuk, milyen arányban kedvez a költségvetés a nőknek és a
férfiaknak, mennyire érvényesül az egyenlőség elve.
A nemekre érzékeny költségvetési
kezdeményezésnek nem az a célja, hogy külön nőknek szóló költségvetés
készüljön, sem az, hogy több pénzt költsenek nő-specifikus programokra.
Ehelyett elemezni kíván minden közkiadást és –bevételt, és rávilágít ezek nőkre
és lányokra, férfiakra és fiúkra tett eltérő hatásaira. A kiindulópont az, hogy
a következtetések és hatások között a nők és férfiak heterogén szociális és
gazdasági elhelyezkedéséből kifolyólag eltéréseket fedezhetünk fel. Ez a
különbség megmutatkozik a fizetési különbségekben, a jövedelmi és vagyoni
helyzetben, valamint a családon belül végzett gondoskodás és házimunka
megosztásának egyenlőtlenségében.
Jelentősége megmutatkozik a bécsi
Szövetségi Tartomány tevékenységében. 2000 óta a gender mainstreaming a
magisztrátus tevékenységi körébe tartozik. A gender mainstreaming stratégia
érvényesítése megjelent a tervezési és építészeti irányító központ
létesítéskor, vagy a városfejlesztési terv és a közlekedési terv
összeállításánál. A bécsi tartományi kormány 2005-ben határozta el, hogy
kiépíti a gender mainstreaming stratégiáját a gender költségvetés-készítés
területén.
A szemlélet érvényesítését az állami építkezéseknél az
alábbi módon tervezték meg. Elhatározták, hogy a bécsi városvezetés MA57-ként
is ismert, női ügyekkel foglalkozó, a városháza osztályai közé betagozódó
irodája aktívan vegyen részt a tervezési folyamatokban. Ez abban nyilvánul meg,
hogy az összes állami építkezésnél kötelező figyelembe venni az osztály
javaslatait. Ezek arra irányulnak, hogy a nők, idősek, családosok kívánalmait
is kielégítsék az új épületek. Az egyik fő szempont az, hogy a nők
biztonságérzete növekedjen. Ez jelenti a jobb közvilágítást, a parkokban a
sötét zugok megszüntetését, a parkolóházakban a kijárathoz közelebbi „női”
helyek kialakítását például. Az iroda az új lakások tervezésében és
kivitelezésében ad tanácsokat, szakmai véleménye hozzájárult Európa legnagyobb
nők által tervezett lakáskomplexuma („Frauen-Werk-Stadt” a 21. kerületben) felépítéséhez.
Ebben a 350 lakásból álló komplexumban minden funkció - kezdve a komplexumhoz
tartozó játszóterektől egészen a szeméttárolókig - úgy került kialakításra,
hogy a legjobban megfeleljenek nemcsak a férfi, de a női lakosok igényeinek is.
Odafigyeltek a kisgyermekes családok vagy idősebb nyugdíjasok igényeire is. A
kísérleti projekt nyomán a 10. kerületben is felépült egy hasonló komplexum.
A gender mainstreaing szemléletét igyekeztek
érvényesíteni az óvodákban, általános iskolákban, valamint a parktervezésben
is.
Az osztály külön oktatási csomagot dolgozott ki az óvodák
és az általános iskolák tanulói számára olyan mesékkel és dalokkal, melyek
szakítanak a rögzült nemi sztereotípiákkal, és a lányokat és nőket helyezik
főszerepbe úgy, hogy a hagyományostól eltérő foglalkozásokban és helyzetekben
mutatják be őket.
Az osztály a
lányok igényeit is szem előtt tartó parkrendezést tűzte ki céljául, mivel
megfigyelések szerint a lányok kevésbé bátrak, amikor egy terület (focipálya,
kosárpálya) elfoglalásáról van szó, ezért aztán ötször több fiú használja a
bécsi parkok és játszóterek eszközeit, mint lány. A lányok így csupán passzív
szemlélői lehetnek a játéknak. Emiatt több bécsi parkot átrendeznek, azért,
hogy ez a helyzet megváltozzon. Több, kisebb játékpályát alakítanak ki annak
érdekében, hogy a lányok is otthon érezzék magukat a város terein. Az iroda
célja, hogy Bécs minél több kerületében létesüljön ilyen park a közeljövőben.
A bécsi városvezetésben a gender
mainstreaming fontos eleme a gender budgeting, tehát a nemek szempontjaira
érzékeny költségvetések kidolgozása, illetve ennek a gyakorlatnak az
elterjesztése. 2006 óta indult el a folyamat, és noha nem minden osztály jutott
magas szintre a nemek szempontjaira érzékeny költségvetés kidolgozásában, de a
politikai akarat úgy tűnik, megvan hozzá.
A gender mainstreaming stratégiájának bevezetésével
nem csak a nemek egyenlősége terén érhető el javulás, hanem a konzultációs,
koordinációs és ellenőrzési mechanizmusok kiépítésével szükségszerűen emelkedik
a politika színvonala. A nemek egyenlőségét figyelembe vevő szemléletmód segít
abban, hogy a politikákat a férfiak és a nők valós szükségletei határozzák meg,
így mindkét nem életminősége javul, és olyan új szempontokkal és
mechanizmusokkal gazdagszik a közpolitikai döntéshozatal, amelyek a teljes
politikai folyamat javára válnak.
A teljes tanulmány letölthető innen: