Péntek, 2024-03-29, 11:53 AM
Üdvözöllek Vendég


Nyitólap | Profilom | Kilépek | RSS

Cikkek katalógusa

Nyitólap » Cikkek » PTE - Pécs - Baranya - Dél-Dunántúl

Gazsi Judit - A társadalmi a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő hatáselemzés

Gazsi Judit

A társadalmi a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő hatáselemzés, 

azaz a gender-hatás elemzés – Gender Impact Assessment – mint a gender mainstreaming eszköze

 

  1. Elméleti bevezető a gender mainstreaming-ről

 

Feltételezhetnénk, hogy a XXI. századi Európában már nem kérdés a nemek egyenlősége. Az elmúlt évtizedek során megalkotott törvények garantálják az azonos jogokat a nőknek és a férfiaknak. Azonban az egyenlő jogok a gyakorlatban nem jelentenek sem egyenlő feltételeket, sem esélyegyenlőséget, és különösen nem társadalmi egyenlőséget a két társadalmi nem között. 

 

Magyarországon hosszú folyamat eredményeként 1921-ben részlegesen, 1945-re korlátozások nélkül megszületett a nők egyenlősége a választási rendszerben, azonban a mindennapi életben az egyenlőtlenségek sorával kell megküzdeniük. A „szocialista emancipáció” megoldottnak tartotta ezt a kérdést a formális egyenlőség deklarálásával és bizonyos támogató szolgáltatások bevezetésével, azonban nem vett tudomást a nőkre háruló kettős teherről, a családon belüli munka és szerepmegosztásról és a tényleges egyenlőség egyéb formáinak hiányáról.

 

A nemek közötti egyenlőtlenség súlyos emberjogi problémákhoz vezet, például a nők elleni erőszakhoz, vagy a nőkkel szembeni diszkriminációhoz. A nők alacsony részaránya a politikai döntéshozatalban és különféle testületekben akadályozza a demokrácia gyakorlását. Az egyenlőtlenség számos gazdasági vonatkozásai között szerepel, hogy sok nő nem keres annyit, mint egy ugyanolyan végzettségű férfi, vagy hogy a diszkrimináció számos formájával szembesül. Mindezen következmények miatt nemcsak az egyén, de a társadalom is súlyos árat fizet. Makacs társadalmi beidegződések, előítéletek, hatalmi viszonyok és struktúrák határozzák meg és termelik újra az egyenlőtlenséget.

 

Az ENSZ és az Európai Unió vezető szerepet játszott nemzetközi jogi normák kidolgozásában, és a megvalósítás elősegítésében. A nemek egyenlősége megteremtésének legkorszerűbb állami stratégiája az ún. gender mainstreaming célja, hogy az állam működése tevékenyen előmozdítsa a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósulását, úgy, hogy ez a szempont beépüljön az állami közpolitikák és intézmények működésébe. A jogszabályok előkészítésénél mérlegelni kell, hogy az adott jogszabály vagy intézkedés hogyan hat a nőkre, a férfiakra, illetve a nemek egyenlőségére.

 

A gender mainstreaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlőségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érint.

 

A gender mainstreaming megvalósítására jó példaként bemutatjuk a svéd nemek közötti egyenlőségi politika célkitűzéseit Svédországban. Ez a politika jelent egyrészt kormányzati és parlamenti politikai elkötelezettséget, másrészt elméleti megalapozottságot, illetve mindezek végrehajtását szolgáló következetes stratégiát. A svéd kormány és a Riksdag (svéd parlament) elfogadta a svéd nemek közötti egyenlőségi politika célkitűzéseit, és minden kormányzati hivatal kötelessége segíteni ezek megvalósítását. Ezeket a „A társadalom és a saját élet alakításának lehetősége: Az új nemek közötti egyenlőségi politika célkitűzései felé” (2005/06:155 sz. kormányrendelet) ismerteti. Ezeket a célkitűzéseket a svéd Riksdag 2006 májusában fogadta el:

1.    A hatalom és befolyás egyenlő megosztása a nők és a férfiak között. A nők és a férfiak egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, hogy aktív állampolgárként élhessenek, és hogy a döntéshozatali feltételeket alakíthassák.

2.    Gazdasági egyenlőség a nők és a férfiak között. A nőknek és a férfiaknak joguk van az egyenlő lehetőségekhez és feltételekhez az oktatás és a munka terén, ami biztosítja az egész életen át tartó gazdasági függetlenségüket.

3.    A fizetetlen (otthoni) gondozás és a házimunka egyenlő megosztása. A nőknek és a férfiaknak egyformán vállalniuk kell a háztartási munkákért a felelősséget, és ugyanolyan lehetőségük van gondozást nyújtani vagy kapni, egyenlő feltételekkel.

4.   A férfiak által a nők sérelmére elkövetett erőszaknak véget kell vetni. A nők és a férfiak, lányok és fiúk egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek lelki és fizikai védelmük érdekében.

 

A gender mainstreaming stratégia az alapokmányt kiegészítő Amsterdami Szerződésben önálló és lényegi elemként definiálódik (2., 3., 13. és 141. cikkely). Eszerint a nemek közötti egyenlőség szempontjait minden EU tagállamban be kell építeni az állami közpolitikák kialakítása és a fejlesztéspolitika minden fázisába. Minden szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan hat a nemek egyenlőségére, illetve a nők és a férfiak életére, és a szakmapolitikai döntéseket e mérlegelés alapján úgy kell meghozni, hogy azok a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósulását elősegítsék. Eredménye az egyenlőtlenségek strukturális okainak felszámolása, a társadalmi és a közpolitika által közvetített normák átalakulása. Jelentősége abban áll, hogy hosszú távú, teljes és az egész társadalomra kiterjedő a hatása.

A gender mainstreaming megvalósítása nem csupán az esélyegyenlőségért felelős szakminisztérium feladata, hanem valamennyi felelős döntéshozóé az összes döntéshozatali szinten.

 

  1. A gender mainstreaming stratégiájának alapvető eszköze a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő hatáselemzés és ennek egy specifikus formája, a nemekre érzékeny költségvetés készítése, a gender budgeting

 

A gender mainstreaming elsődleges eszköze az úgynevezett a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő hatáselemzés (Gender Impact Assessment, gender-hatás elemzés), amelynek célja a közpolitikák felülvizsgálata, értékelése és fejlesztése minden szinten és minden területen úgy, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség szempontjai legyenek az alapvetőek. A gender-hatás elemzés az egyes közpolitikák hatását vizsgálja a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozóan, és azon túl, hogy az egyes közpolitikák nem okoznak-e további egyenlőtlenségeket.  

 

A gender maisntreaming átfogó stratégiájának alkalmazására többféle eszköz áll rendelkezésre. A nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő tény- és adatelemzés megfelelő alapokat teremt a gender mainstreaming stratégiájának közpolitikai szintű alkalmazásához. Alapfeltétele a nemek szerint bontott statisztikák megléte, és az ezeken alapuló közpolitikai relevanciájú kutatások folytatása. Például a családtámogatási rendszer nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő elemzése nélkül nem lehet megállapítani, milyen a különböző gyermeknevelési támogatások igénybevételének megoszlása férfiak és nők között, és hogy milyen motivációk állnak a megoszlás mögött. Csak ennek elemzése után lehet következtetni arra, milyen feltételek mellett változtatnának a nők és a férfiak a gyermeknevelési teendőkben való részvételükön, azaz milyen irányban kellene a családtámogatási rendszert átalakítani annak érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjának figyelembevétele érvényesüljön a közpolitikai döntésekben. Az államnak és a kormányzatnak a felelőssége az ilyen típusú kutatások és elemzések intézményi és pénzügyi támogatása, hátterének biztosítása.

 

A gender-hatás elemzés a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő tény- és adatelemzés adataira támaszkodva értékeli a közpolitikák (vagy programok, és projektek) nemek közti egyenlőségre gyakorolt hatását és javasol változtatásokat a közpolitika átszervezésére nézve. Amennyiben az adatok elemzése és értelmezése azt bizonyítja, hogy az adott területnek, problémának közpolitikai relevanciája van, ebben az esetben az adott közpolitikai terület releváns a nemek közti viszonyok szempontjából, tehát szükség van a közpolitika hatáselemzésére a nemek közötti egyenlőség szempontjából. A gender-hatás elemzést a döntéshozatali folyamatban résztvevő, megfelelő szakmai tudással rendelkező közpolitikai szereplők végzik szakértők bevonásával.

A gender-hatás elemzés célja, hogy a nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe véve felmérje és összehasonlítsa a közpolitikai döntést megelőző állapotot és folyamatokat a közpolitikai döntés bevezetését követően várható helyzettel, folyamatokkal és változásokkal, valamint fontos szerepe van az egyes közpolitikák nemek közti egyenlőségre gyakorolt negatív hatásának esetleges kiküszöbölésében, ezzel akadályozva meg a nemek közt már meglévő egyenlőtlenségek fenntartását vagy újratermelését.

 

A gender-hatás elemzés módszere akkor hatékony, ha kiegészül a szervezetek és intézmények nemek közti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő átalakításával, azaz a gender mainstreaming intézményesítésével. E három eszköz csak együtt, egymást kiegészítve képes a gender mainstreaming stratégiájának hatékony alkalmazását segíteni. 

Az intézményesítés azt jelenti, hogy egy szervezet – pl. egy minisztérium - a gender-hatás elemzés eszközét érdemben alkalmazni tudja. Ehhez szükség van a szervezet nemek közötti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő átszervezésére: a nemek közti egyenlőség szempontjának beépítésére a szervezeti szabályokba és normákba, a szervezet felépítésébe, annak költségvetésébe, használt indikátoraiba; ezen kívül a szervezet alkalmazottainak érzékenyítésére, azaz a nemek közti egyenlőség kérdéskörének tudatosítására; végül a szervezet szintű esélyegyenlősítő programok bevezetésére, amelyek kiküszöbölik a nők és férfiak szervezeten belüli egyenlőtlenségeit. Itt elsősorban a horizontális és vertikális szegregáció kiküszöbölését kell megoldani. Minél több nő van felelős döntéshozatali pozícióban, annál valószínűbb, hogy a döntéshozatal érzékenyebb lesz a nemek közti egyenlőség problematikájára.

 

Az egyenlőtlenségek megszüntetésének alapvető stratégiája, a gender maintreaming megvalósításának egyik alapvető eszköze a gender-hatás elemzés, melynek egy specifikus formája, a nemekre érzékeny költségvetés készítése, a gender budgeting kialakítása. A nemekre érzékeny költségvetés készítés a gender mainstreaming érvényesítése a költségvetés-készítési folyamatban.

 

A férfiak és nők egyenlőségét elősegíteni hivatott célkitűzések és intézkedések azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő erőforrásokkal támogatjuk őket. A gender budgeting pénzeszközöket rendel minden olyan intézkedés mellé, amelynek célja a nemek egyenlőségének elősegítése. Ha egy település számára prioritás a magasabb arányú női foglalkoztatás, akkor meg kell teremteni a napközbeni ellátás és más szolgáltatások infrastruktúráját, ami gyakran kimarad a költségvetéséből és a gondolkodásból.    

A nemekre érzékeny költségvetés definiálható egy olyan eszközként, amely biztosítja, hogy a gender kérdés minden nemzeti politikai célkitűzésben, tervben és programban megjelenjen. Ennek érdekében elemezni kell az aktuális költségvetés a nemek szempontjából. E koncepció vizsgálata lehetőségeket biztosít a nemek közötti egyenlőség megteremtésére. Például fordítanak-e forrásokat a női vezetők számának növelésére képzésekkel, megfelelő munkakörülmények teremtésével.

A költségvetés-készítés elemzése (gender budgeting analízis) a nemek egyenlőségének szempontjából 3 főbb lépésből áll:

  1. a források, azaz a költségvetési ráfordítások vizsgálata,
  2. a költségvetési ráfordítások közvetlen eredményének a vizsgálata,
  3. a közszolgáltatások közvetett és várható eredményének vizsgálata a nők és férfiak szempontjából.

 

A ’gender budgeting’ eszközét arra használjuk, hogy – elsősorban állami, önkormányzati, közigazgatási, szektorális szinten – megtudjuk, milyen arányban kedvez a költségvetés a nőknek és a férfiaknak, mennyire érvényesül az egyenlőség elve.

 

A nemekre érzékeny költségvetési kezdeményezésnek nem az a célja, hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön, sem az, hogy több pénzt költsenek nő-specifikus programokra. Ehelyett elemezni kíván minden közkiadást és –bevételt, és rávilágít ezek nőkre és lányokra, férfiakra és fiúkra tett eltérő hatásaira. A kiindulópont az, hogy a következtetések és hatások között a nők és férfiak heterogén szociális és gazdasági elhelyezkedéséből kifolyólag eltéréseket fedezhetünk fel. Ez a különbség megmutatkozik a fizetési különbségekben, a jövedelmi és vagyoni helyzetben, valamint a családon belül végzett gondoskodás és házimunka megosztásának egyenlőtlenségében.

 

Jelentősége megmutatkozik a bécsi Szövetségi Tartomány tevékenységében. 2000 óta a gender mainstreaming a magisztrátus tevékenységi körébe tartozik. A gender mainstreaming stratégia érvényesítése megjelent a tervezési és építészeti irányító központ létesítéskor, vagy a városfejlesztési terv és a közlekedési terv összeállításánál. A bécsi tartományi kormány 2005-ben határozta el, hogy kiépíti a gender mainstreaming stratégiáját a gender költségvetés-készítés területén.

A szemlélet érvényesítését az állami építkezéseknél az alábbi módon tervezték meg. Elhatározták, hogy a bécsi városvezetés MA57-ként is ismert, női ügyekkel foglalkozó, a városháza osztályai közé betagozódó irodája aktívan vegyen részt a tervezési folyamatokban. Ez abban nyilvánul meg, hogy az összes állami építkezésnél kötelező figyelembe venni az osztály javaslatait. Ezek arra irányulnak, hogy a nők, idősek, családosok kívánalmait is kielégítsék az új épületek. Az egyik fő szempont az, hogy a nők biztonságérzete növekedjen. Ez jelenti a jobb közvilágítást, a parkokban a sötét zugok megszüntetését, a parkolóházakban a kijárathoz közelebbi „női” helyek kialakítását például. Az iroda az új lakások tervezésében és kivitelezésében ad tanácsokat, szakmai véleménye hozzájárult Európa legnagyobb nők által tervezett lakáskomplexuma („Frauen-Werk-Stadt” a 21. kerületben) felépítéséhez. Ebben a 350 lakásból álló komplexumban minden funkció - kezdve a komplexumhoz tartozó játszóterektől egészen a szeméttárolókig - úgy került kialakításra, hogy a legjobban megfeleljenek nemcsak a férfi, de a női lakosok igényeinek is. Odafigyeltek a kisgyermekes családok vagy idősebb nyugdíjasok igényeire is. A kísérleti projekt nyomán a 10. kerületben is felépült egy hasonló komplexum.

A gender mainstreaing szemléletét igyekeztek érvényesíteni az óvodákban, általános iskolákban, valamint a parktervezésben is.

Az osztály külön oktatási csomagot dolgozott ki az óvodák és az általános iskolák tanulói számára olyan mesékkel és dalokkal, melyek szakítanak a rögzült nemi sztereotípiákkal, és a lányokat és nőket helyezik főszerepbe úgy, hogy a hagyományostól eltérő foglalkozásokban és helyzetekben mutatják be őket.

Az osztály a lányok igényeit is szem előtt tartó parkrendezést tűzte ki céljául, mivel megfigyelések szerint a lányok kevésbé bátrak, amikor egy terület (focipálya, kosárpálya) elfoglalásáról van szó, ezért aztán ötször több fiú használja a bécsi parkok és játszóterek eszközeit, mint lány. A lányok így csupán passzív szemlélői lehetnek a játéknak. Emiatt több bécsi parkot átrendeznek, azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Több, kisebb játékpályát alakítanak ki annak érdekében, hogy a lányok is otthon érezzék magukat a város terein. Az iroda célja, hogy Bécs minél több kerületében létesüljön ilyen park a közeljövőben.

A bécsi városvezetésben a gender mainstreaming fontos eleme a gender budgeting, tehát a nemek szempontjaira érzékeny költségvetések kidolgozása, illetve ennek a gyakorlatnak az elterjesztése. 2006 óta indult el a folyamat, és noha nem minden osztály jutott magas szintre a nemek szempontjaira érzékeny költségvetés kidolgozásában, de a politikai akarat úgy tűnik, megvan hozzá.

 

A gender mainstreaming stratégiájának bevezetésével nem csak a nemek egyenlősége terén érhető el javulás, hanem a konzultációs, koordinációs és ellenőrzési mechanizmusok kiépítésével szükségszerűen emelkedik a politika színvonala. A nemek egyenlőségét figyelembe vevő szemléletmód segít abban, hogy a politikákat a férfiak és a nők valós szükségletei határozzák meg, így mindkét nem életminősége javul, és olyan új szempontokkal és mechanizmusokkal gazdagszik a közpolitikai döntéshozatal, amelyek a teljes politikai folyamat javára válnak.

 

A teljes tanulmány letölthető innen: 
 



 











 

 











 



 

Kategória: PTE - Pécs - Baranya - Dél-Dunántúl | Hozzáadta: Miki (2011-05-25)
Megtekintések száma: 1633 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *:
Belépés
A fejezet kategóriái
Oktatók publikációi [3]
PTE - Pécs - Baranya - Dél-Dunántúl [22]
Keresés
Naptár
Mentett bejegyzések
Körkérdésünk
Értékeld a honlapot
Összes válasz: 19

Megosztás

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Barátaink:
 
 


Copyright MyCorp © 2024 | Honlapszerkesztő - uCoz