Kispéter Zoltán

Civil szervezetek az Ormánságban - innováció, integráció, indikáció  

 

            Dolgozatom célja, hogy a Szociológia Tanszék 2008/2009-es tanévének tavaszi szemeszterében, az Ormánság meghatározó civil szervezeteivel végzett kutatómunka bemutatásra kerüljön. A levont konzekvenciák, eredmények ismertetése mellett a felszínre kerülő nehézségek megoldására keresek lehetséges alternatívákat. Az, hogy mennyire tekinthető hipotézisünk relevánsnak, miszerint a civil szervezetek képesek indikáló hatással lenni egy közösség életében, a következőkben bizonyításra kerül. Az információgyűjtésben a helyi és könyvtári adatgyűjtés mellett a szervezetek vezetőivel, alkalmazottjaival és a helyi közösség néhány prominens tagjával készített interjúk segítettek. Mindezek előtt azonban röviden ismertetném a civil szektor néhány, a dolgozat szempontjából lényeges ismérvét.

           

Civil eszme

 

            A civil társadalom vizsgálatakor több kérdés is felmerül. Mennyiben tekinthetőek ezek a szervezetek a közélet motorjainak, valamint mennyire segítik a demokrácia kialakulását, fejlődését? A civil szervezetek feladatai és céljai közé elsősorban a hatalom és a társadalom/egyén közötti közvetítés, párbeszéd, a demokrácia indikálása, illetve a társadalmi integráció előmozdítása tartoznak. E szervezetek gyakorlatilag a hétköznapi élet minden területén jelen vannak. Megfelelő teret kínálnak a modern demokráciák egyik legfontosabb elvének, az önrendelkezés érvényre juttatásában. Az önrendelkezési jog, mint alapvető szabadság jog lehetőséget biztosít a szűkebb és tágabb közösségeknek, hogy létrehozzák saját fórumaikat, érdekvédő szervezeteiket. Ehhez a demokratikusan és jól működő jogállam megfelelő teret és keretet ad. A civil szervezetek a mai kor demokratikus társadalmainak egyfajta „új utat” kínálnak. Az állami és a piaci szektor mellett egy harmadik út lehetőségét nyújtják, ahol az érdekérvényesítés és a társadalmi szükséglet kielégítés érvényre juthat. A civil kezdeményezések lehetőséget biztosítanak a közösségek önszerveződésére, amelyből egyenesen következhet az egyének egymás közötti szolidaritás eszméjének az erősödése is.

            Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága meghatározta a modern civil társadalom főbb ismérveit, melyet az Official Journal of the European Communities című folyóiratban közöltek 1999-ben. A civil társadalmat többé-kevésbé intézményesült szervezetek hálózata alkotja, amelyek autonóm társadalmi szféraként működve nem tartoznak sem az államhoz, sem a családhoz. E szervezetek számos társadalmi feladatot, funkciót látnak el (nemcsak gazdasági, hanem vallási, kulturális, szociális stb. értelemben is), és meghatározó a szerepük a társadalmi integrációban. Továbbá a civil társadalom intézményes kereteit, az egyének demokratikus alapjogait, a szabad véleményalkotást valamint az egyesülés szabadságát a jogrendszer biztosítja. Habár a civil társadalom független az államtól, ez természetesen nem azt jelenti, hogy független a törvényektől is.

           

            A 80-as évek második felétől egyre erősebb társadalmi igény jelentkezett Magyarországon a közösségi élet átalakítására, ebben fontos szerepet játszottak a formálódó civil szerveződések. Ekkor alapították az első településfejlesztéssel, oktatással, egészségüggyel, jogvédelemmel foglalkozó egyesületeket, alapítványokat. A civil szervezeteket legtöbb esetben egy létező probléma kapcsán hívják életre. Funkciójuk elsősorban olyan szolgáltatások biztosítása melyek meghaladják az állam és az önkormányzat teljesítőképességét, illetve kiegészítik azt. Ez különösen igaz a fokozottan hátrányos helyzetben lévő települések, közösségek életében. Ennek okán került az Ormánság legtöbb települését lefedő Sellyei Kistérség kutatásunk fókuszába, mint az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közül a 3. helyen álló, míg a baranyai kistérségek közül az utolsó helyet foglalja el.

           

A vizsgált területről

           

            A kutatás terepéül a Sellyei Kistérség öt előzetes adatgyűjtés alapján kiválasztott civil szervezete szolgált. A vizsgálatban a következő szervezetek vettek részt, az Ormánság Fejlesztő Társulás Egyesület, az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány, a Szociális Háló Egyesület, a Drávazug Társulás Egyesület és az „Együtt Csányoszróért” Egyesület. Ezek közül a Szociális Háló Egyesület annyiban eltér a többi szervezettől, hogy pécsi tagintézménnyel is rendelkeznek, így az interjú elkészítése során lehetőségem nyílt mind a pécsi, mind a sellyei intézményüket is személyesen felkeresni. Az öt felkeresett civil szervezet kiválasztásában és a mintavétel során alapvető követelményként jelent meg, hogy a lefedett területet és a lakosság számát tekintve a nagyobb, akár az egész Ormánság életében befolyással bíró szervezetek, illetve a csak egy kisebb település fejlődésében szerepet játszó civil kezdeményezések is képviseltessék magukat. Ezzel lehetőség nyílt a kistérség civil életének több szegmensből való megismerésére, vizsgálatára.

            Az Ormánsági civil szervezetek intézményei főleg a tájegység fővárosaként aposztrofált Sellyén találhatóak, de emellett több szervezet működik kisebb falvakban és községekben is. Számos közülük a megyeszékhelyen, Pécsett is rendelkezik irodával, társintézménnyel. Ennek fontos szerepe van az anyagi források előteremtésében és a megfelelő, képzett munkaerő felvételében, a szervezet promótálásában. A KSH adatfelvételei során létrehozott TSAR adatbázis szolgált a következő két táblázat alapjául. A civil szervezetek jelenléte a Sellyei kistérségben az 1999-es évtől egy kisebb visszaesést követően lassan de folyamatosan nőtt. Ennek egyik fő oka a pályázati rendszer és az elérhető források számának növekedése volt (1. ábra, 2. ábra).

                Az Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozást megelőzően lehetőség nyílt az úgynevezett „előcsatlakozási alapok”lehívására (PHARE, ISPA, SAPARD). 2006-ig kellett elkészítenie a kormánynak az országos fejlesztési stratégiáját (Nemzeti Fejlesztési Terv II.) aminek alapján az ország 2007-2013-ban is részesülhet az európai kohéziós politika eszközeinek támogatásaiból. Ezek a források a Regionális Operatív Program (ROP) keretein belül fejtik ki legkézenfekvőbb hatásukat.

 

A teljes tanulmány letölthető innen: