Bognár Adrienn
A politikai szocializáció egyes
jellegzetességei a fiatalok körében
Bevezető
A rendszerváltozást
megelőzően, de még inkább az azt közvetlenül követő években számos kutatás
vizsgálta a fiatalok politikai beállítódásait, a politikai szocializációt, az
ifjúság politikai aktivitását. Most azonban - a téma fontosságához képest –
kevesebb olyan átfogó vizsgálat készül, amelyek nem általánosságban az
„ifjúságot”, hanem a politikai szocializáció napjainkra jellemző specifikumait,
a fiatalok politikához való viszonyát, politikai magatartását és a politikai
aktivitását vizsgálja. Ezért is tarthatjuk kiemelkedő jelentőségűnek a 2008-ban
végzett „Iskola és társadalom” kutatást.
A téma vizsgálata
azért is különösen érdekes az ezredfordulót követő években, mert rendkívül sok
olyan tényező befolyásolhatja az országban élők – így a fiatalok – politikai
magatartását, amelyek korábban nem voltak ennyire jellemzőek. Ilyen például a sok esetben gyűlöletkeltésbe
fajuló, a két nagy párt közötti marakodás, amely nemcsak a családokban, hanem a
baráti társaságokban, munkahelyi közösségekben zajló diskurzusokat is
befolyásolja, és amely olyan személyeket is „bevont” a „politikába”, akik
korábban nem mutattak érdeklődést iránta. Ezzel szemben áll egy másik hatás,
amelynek következménye a politikából való „kiábrándultság”, amit jól példáz az
is, hogy nem csupán az országos politika, de sok esetben még a lokális
érintettség sem sarkallja tettekre a lakosságot (példaként említhető a pécsi –
a lokátor építésével kapcsolatban tartott – népszavazás, amit érvénytelenné nyilvánítottak
az alacsony részvétel miatt). Rendkívüli események (például a Magyar Televízió
Székházánál történt erőszakos cselekmények) is felhívják a figyelmet arra, hogy
behatóbban kell foglalkoznunk nem csupán az egyes jelenségekkel, de ezek okaival
is.
A politikai
aktivitás (inaktivitás) kapcsán megállapítható, hogy a kilencvenes évek
vizsgálatai a fiatalok politikai érdeklődésének hiányára, alacsony cselekvési
késztetettségére mutatnak rá. E vizsgálatok kimutatták azt a tendenciát, hogy
még e korcsoporton belül is eltérő politikai érdeklődéssel és aktivitási
igénnyel jellemezhetőek a fiatalok. Az ifjúsági korfán felülről lefelé haladva
egyre nőtt a politika iránti közöny. (Gazsó - Laki 2004)
A kutatások
rávilágítottak arra is, hogy a fiatalok politikai érdeklődése nem minősíthető
folyamatosnak és magas intenzitásúnak, hanem inkább eseti jellegűnek. A 2000-es
és 2004-es kutatások sem mutattak trendszerű változást. A kutatások eredményei
szerint az ifjúság számára a politikai szféra átláthatatlan, távoli és általuk
egyáltalán nem befolyásolható világ. A nem hivatásszerű politizálást
eredménytelennek tartják, míg a hivatásszerű politizálás presztízse olyannyira
alacsony számukra, hogy annak keretei között sem szeretnének tevékenykedni. A
fiatalok sokkal inkább egyéni boldogulásukat tartják szem előtt, egyéni
céljaikat igyekeznek elérni egyéni utakon, nem pedig kollektív formákban.
(Gazsó - Laki 2004)
Az Ifjúság2004 és
az Ifjúság2008 kutatási beszámolója is hasonló megállapításokat fogalmaz meg. E
kutatások adatai is azt bizonyítják, hogy a fiatal nemzedék politikai
aktivitása alacsony szintű. Ez igaz a választásokon való részvétel, a civil
szervezeti tagság, valamint a politikai szervezetekhez való tartozás
dimenziójában egyaránt. A négy évvel korábbi vizsgálathoz képest is csökkenő
tendenciát tükröz a 2008-as kutatás a politikai aktivitás kapcsán.
A 2008-as kutatás
eredményei szerint egy, az adatfelvétel idején esedékes választáson a kérdezett
fiatalok megközelítőleg harmada venne részt, és csupán 6%-uk tagja valamilyen ifjúsági
szervezetnek, míg a politikai szervezeti tagság még ennél is kisebb arányban
jellemző rájuk: hozzávetőlegesen egy százalékuk tagja politikai szervezetnek. A
kutatások által alátámasztott passzivitás azonban nem jelenti azt, hogy
bizonyos szituatív tényezők nem okozhatnak változást, amely során nagyobb
méretű csoportok aktivizálódnak.
Az „Iskola és társadalom” kutatás
A fent említett „Iskola
és társadalom” kutatás egy 2005-ös kutatás folytatásának tekinthető. A kutatás
vezetője Csákó Mihály, a baranyai adatfelvételt a Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karának Szociológia Tanszéke koordinálta és végezte[i]. A
vizsgálat céljai között szerepelt a középiskolások demokráciaképének felmérése,
az iskolai demokrácia vizsgálata, valamint a fiatalok politikához való
viszonyának elemzése. A kutatás elméleti kerete a politikai szocializáció
ismert fogalmi szerkezetére támaszkodik, a politikai szocializációt, a
szocializációs folyamat részeként kezeljük. Ennek főbb ágensei közül (család,
kortársak, iskola, média) az iskola került a vizsgálat fókuszába.
Az adatfelvétel öt
megyében (Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Szabolcs-Szatmár Bereg megye,
Csongrád megye, Fejér megye) és a fővárosban történt 9 és 11. évfolyamos
középiskolások körében. Az iskolatípusra és évfolyamra reprezentatív minta
elemszáma 5962 fő.
Jelen tanulmányban
a középiskolások politikához való viszonyára, a politikával kapcsolatos
érdeklődésre, ismeretekre, valamint a politikai aktivitásra vonatkozó néhány kérdésre
adott válaszok eredményeit mutatom be.
Politikával kapcsolatos kommunikáció
Kutatásunk során
vizsgáltuk, hogy a középiskolások családjában a politika, mint téma milyen
helyet foglal el a hétköznapi családi diskurzusokban. A különböző témák
csoportosítása során Szabó Ildikó témakonstrukcióit[ii]
használtam fel. Adataink alapján
megállapíthatjuk, hogy a fiatalokkal a családon belül elsősorban az iskolai
témákkal kapcsolatban beszélgetnek (például tanulmányi eredmények, iskolai
élet, öltözködés). Ezt követően a családi beszélgetések során a mediatizált
témák kerülnek szóba (például televíziós műsorok, médiaszereplők, bulvárhírek,
sztárok, híres emberek, zenei ízlés, zenészek, együttesek). A praktikus témák
szintén viszonylag magas arányban képezik a családi diskurzusok tárgyát (a
másik nemmel való kapcsolat, bűnözés, kisebbségek, egészség, betegség, családi
gazdálkodás, pénz, rokonok életvitele, szegénység, szülők munkája). Legkevésbé
a politikai témák (politikusok, belpolitikai ügyek, külpolitikai ügyek,
politikai pártok, helyi önkormányzati ügyek, más szervezetek, mozgalmak),
valamint az elvont témák (vallási, világnézeti kérdések, környezetszennyezés,
magyarság) kerülnek szóba a hétköznapi családi kommunikáció során.
[i] A kutatásban az alábbi intézmények vettek
részt: ELTE TáTK Szociológia Tanszék és OITK, Pécsi Tudományegyetem BTK
Szociológia Tanszék, Szegedi Tudományegyetem JGyTK Alkalmazott
Társadalomtudományi Tanszék, ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet, Debreceni
Egyetem BTK Szociológia Tanszék, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.
A vizsgálat vezető kutatói: Csákó Mihály
(ELTE TáTK), Domokos Tamás (ECHO Survey), Kiss Mária Rita (SZTE JGyTK), Murányi
István (DE BTK), Sik Domonkos (ELTE TáTK), Szabó Ildikó (DE BTK), Bognár
Adrienn (PTE BTK)
A teljes tanulmány letölthető innen: 
[ii] Szabó
Ildikó: A politikához való viszony. Konferenciaelőadás. Mit gondolnak a
középiskolások a demokráciáról? Konferencia és sajtótájékoztató az „Iskola és
társadalom, 2008”
kutatásról. 2009. január 29.
