Bevezetés

Hazánkban a rendszerváltozás óta eltelt 20 év alatt a civil szektor jelentős számbeli gyarapodáson és fejlődésen ment keresztül. A szférában lezajlott változások eredményeként a civil szervezetek jelentős társadalmi, gazdasági tényezővé váltak. Az uralkodóvá váló minőségi fejlődés eredményeként a területfejlesztés meghatározó szereplőiként jelentek meg a az ezredfordulón. A rendszerváltozás óta a területfejlesztés terén a lakópolgároknak lehetőségük van arra, hogy közösségek formájában meghatározó szereplőivé váljanak a településeiket és térségeiket érintő feladatok alakításában. A civil szervezetek az állami, a piaci szektor és a társadalom tagjai között összekötő és artikuláló szerepet töltenek be, emellett a civil szervezetek olyan helyismereti és kapcsolati tőkével rendelkeznek, amely pótolhatatlanná teszi őket a helyi ügyek szervezésében, fejlesztésekben. Az élhető környezet kialakításában a cél a társadalmi szereplők közötti együttműködés, melyet, az Európai Unió is támogat. A decentralizáció és a szubszidiaritás elvek a civil szervezetek bevonását segítik a területi problémák megoldásába.

Jelen publikáció a területfejlesztés különböző szintjein működő intézményrendszert vizsgálja a civil szervezetek szemszögéből, a Dél-dunántúli régióban. Elemzi a törvényi kereteket, a civil kezdeményezések szerepeit, érdekérvényesítési lehetőségeit, civil fórumok működését. A kutatás bemutatja civil szervezetek szerepvállalását a különböző területi szinteken működő fejlesztési tanácsok munkáiban.

A Dél-dunántúli régió nonprofit szektora

 Magyarországon 2006-ban a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján 22 464 alapítvány és 35 778 társas nonprofıt szervezet működött, összesen 58 242. A nonprofit szektor Magyarországon viszonylag rövid idő alatt gyors mennyiségi növekedésen ment keresztül. A szervezetek száma a bíróságok nyilvántartása alapján eléri a hetvenezret. Ez a magas érték az adatszolgáltatás hiányosságából ered, mivel nincs tudomásuk az időközben megszűntekről.

A Dél-dunántúli régió területén a Központi Statisztikai Hivatal adatközlése alapján 2006-ben 6154 nonprofit szervezet tevékenykedett, amely az ország szervezeteinek több mint egytizedét teszi ki. A régióban a nonprofit szervezetek közel 40 %-a Baranyában (2402 db.), 36 %-a Somogy (2239 db.) és 24,5 %- Tolna megyében(1513db.) található. Rechnitzer János a Dél-Dunántúlt aktivizálódó térségnek nevezi, ahol a nonprofit szervezetek növekedési üteme a kilencvenes évek elejétől az évtized közepéig az országos átlagnál jobban emelkedett. Ezekben a térségekben a gazdasági bázis gyenge, alacsony gazdasági potenciál, de erősek a közösségi hagyományok.(Rechnitzer J. 1998:545).

1. diagram: A nonprofit szervezetek számának alakulása Dél-dunántúli régió területén, 1993-2005

A kép nem jeleníthető meg a tanulmány online verziójában.

A teljes tanulmány letöltéséhez a link a tanulmány végén található.

A régióban az öntevékeny szektor gyarapodása hasonló képet mutat az országoshoz, de nem teljes mértékben. A vizsgált területi egységre is elmondható, hogy a kezdeti mennyiségi növekedésen túl, ma már inkább a minőségi fejlődés a mérvadó. A szervezetek száma a 90’-es évek eleje óta folyamatosan nőtt egészen 1997-ig. Ekkora a szektor másfélszeresére gyarapodott[1]. 1997 után csökkenés, majd stagnálás következik 2000-ig, amelyet egy kiegyensúlyozott, biztos gyarapodás, fejlődés követ. Az ezredfordulót követően 2003-ra több mint 500, majd évente 200, 300 szervezettel gyarapodott a régió harmadik szektora. Az adatok megerősítik azt a tényt is, hogy a szektor jelentős mértékű számbeli növekedése, a kisebb ingadozásoktól eltekintve lezárult, megindult a szervezetek minőségi fejlődése, társadalmi súlyának növekedése.

A megyék közül 1993 és 1999 között Baranyában és Somogyban 25%-al nőtt a szervezetek száma. Tolna megyében több mint 80%-os volt az emelkedés. A kiugró növekedés abból ered javarészt, hogy 1993-ban Tolna megyében a működő szervezetek száma csak 17%-a volt a régió szerveződéseinek, tehát a növekedési ütem ide később érkezett meg.[2] A régió nonprofit szervezeteinek megoszlását nézve jelentős változás nem történt, a Dél-Dunántúl szervezetei a rendszerváltás óta néhány százalékos eltéréssel 10%-át teszik ki a hazai nonprofit szervezeteknek. Megyei lebontásban a baranyai szervezetek megoszlása a szektoron belül csökken, Somogyé stagnál, Tolnáé viszont nő.(KSH 2000,343-344)

A régió kistérségeiben tevékenykedő nonprofit szervezetek száma a régióközpontot is magábafoglaló Pécsi kistérség területén a legmagasabb, de kitűnnek a megyeközpontok Szekszárd és Kaposvár is, ahol a szervezetek sűrűsége meghaladja az országos átlagot. A régióra elmondható, hogy a gazdasági fejlettség és a szervezetszám alakulása között szoros kapcsolat mutatkozik meg, erre hívja fel a figyelmet országos kutatásában Rechnitzer János (1998) is. A településhálózatban elfoglalt hely és a földrajzi fekvés meghatározó szerepet tölt be a szervezetek elterjedésében. Elmondható az is, hogy a gazdasági innovációk térbeli terjedését jól követték a nonprofit szervezetek. Szoros kapcsolat figyelhető meg a térségek gazdasági potenciálja között és nonprofit szervezetek számának alakulása között.

Magyarországon a szektor szervezeteinek döntő többségét a klasszikus nonprofit szervezetek, alapítványok (36 %) és egyesületek (51 %) teszik ki. A közalapítványok, közhasznú társaságok aránya 6 %, a szakmai, munkavállalói érdekképviseleteké is 6 %-os értéket mutatott 2005-ben. A köztestületek, nonprofit intézmények és egyesülések részesedése 1% alatti.[3] A Dél-Dunántúlon hasonló arányokat állapíthatunk meg a szervezeti jelleget figyelembe véve. Elmondható, hogy magas az alulról szerveződő civil kezdeményezések aránya, amely a civil társadalom erős társadalmi tőkéjére, közösségszerveződő képességére enged következtetni. Az érdekképviseletek aránya folyamatosan csökkent, kiváltképp Baranyában. Az egyéb nonprofit szervezetek aránya a régióban 1%-al meghaladja az országos átlagot, amely leginkább az aprófalvas településhálózattal magyarázható, hiszen a sok kis településesen előszeretettel hoznak létre az önkormányzatok forrásszerzési és megtakarítási céllal közalapítványokat. Baranyában a civil jelleg a legmeghatározóbb, az érdekképviseletek száma alacsony, viszont az egyéb nonprofit szervezetek aránya magas, az előbb említett okok miatt. Somogy megyében viszonylag magas az érdekképviseletek száma.

A nonprofit szervezetek elterjedéséről pontos képet akkor kapunk, ha figyelembe vesszük a területen élő lakosság számát. A szervezetek száma a lakosságszámhoz viszonyítva, kiemeli a régiót a többi területi egység közül. A Dél-dunántúli régióban 1000 lakosra 6,4 szervezet jut, amely meghaladja az országos (5,8) átlagot. Megyei bontásban mindig kiemelkedett és kiemelkedik Somogy, hiszen messze felülmúlja, mind az országos és regionális mutatókat, feltűnő az önszerveződések magas száma. 1996 és 2006 között mindhárom megyében (a régióban 0,9 %-al) nőtt az ezer lakosra jutó szervezetek száma legnagyobb mértékben Tolna megyében. (1,8 %-al). Tolna megyében a vizsgált mutató olyan mértékű növekedésen ment keresztül, hogy a 2006-os évben meghaladta a Baranya megyei adatot. (KSH 2006,38)

1. táblázat: A nonprofit szervezetek sűrűségi mutatói, 2005

Forrás: KSH Nonprofit szervezetek Magyarországon 2006: 42, Budapest 2008

A Dél-Dunántúlra is mint Magyarország egész területére elmondható, hogy a települések egynegyedében nem működik, és körülbelül egynegyedükben csak egy szervezet tevékenykedik. Ez az egy szervezet általában az önkormányzat által alapított közalapítvány, vagy alulról szerveződő közösségi szerveződés, leginkább egyesület. Gyakori jelenség az aprófalvas településhálózattal bíró területeken, hogy a nincs bejelentett nonprofit szervezet, amely nem azt jelenti, hogy nincs közösségi élet településen, csupán az emberek informális szervezetek keretében tevékenykednek, sokszor nem érzik fontosságát a szervezet bejelentésének.

2. táblázat: A nonprofit szervezetek száma településtípusonként, 1999

Forrás: Nonprofit szervezetek Magyarországon 1999, Nonprofit szervezetek a Dél-Dunántúlon 1999-ben

A településtípusonkénti felmérés jelentős különbségeket mutat a régión belül. Baranyában a legerőteljesebb a koncentráció, a szervezetek több mint fele tevékenykedik a megyeszékhelyen, a többi városban 18 %-uk, a falvakban 30 %-uk. Somogyban sokkal magasabb a falvakban működő nonprofit szervezetek száma és aránya (40 %) Tolna megyében a megyeszékhely nem játszik meghatározó szerepet, hiszen itt kis és középvárosok, valamint a falvak szervezeteinek száma és aránya magas.

A nonprofit szervezetek tevékenységi csoportjait nézve a régiós és a megyei megoszlás hasonlóan alakult, alakul, mint az országos arányok. A szektor szervezeteinek 53%-a, négy meghatározó tevékenységi területhez kötődik: szabadidő és hobbi, sport, kultúra, oktatás. Találunk néhány nehezen magyarázható sajátosságot. Joggal feltételezhetnénk, hogy a régió kulturális, oktatási múltjára, jelenére nézve magas arányban rendelkezik oktatási és főleg kutatási célú szervezetekkel, ugyanakkor ez nem teljesül. A falvak elöregedő népessége, a rossz egészségügyi helyzetet alapul véve magas lehet az igény a szociális és egészségügyi civil szervezetekre, de ennek jeleit sem találjuk. A nemzetközi kapcsolatok terén is hiányosságokat láthatunk. Viszont kitűnik a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek magas száma, amely a települések számával, az önkormányzatok alapítási kedvével, de az emberek településeik fejlődésével szembe fellépő igényeinek növekedésével is magyarázható. A településfejlesztéssel kapcsolatos szervezetek magas száma a térségben, arra mutat rá, hogy a helyi lakosság jól érzékeli a terület- és településfejlesztés területén található lehetőségeket, hiányosságokat és alulról jövő kezdeményezések formájában igyekszik a települést jól élhető környezetté alakítani (László M.- Pirisi G. 2005). Az országosnál nagyobb arányban vannak jelen a jogvédő és a közbiztonság terén működő szervezetek, melyek a lakónépesség közösségi kezdeményezését erősítik és bizonyítják.

A teljes tanulmány letölthető innen: 

---

[1] Az 1993-as évet tekintjük a bázis évnek.

[2] Nonprofit szervezetek Magyarországon, 1999, nonprofit szervezetek a Dél-dunántúlon 1999-ben, KSH kiadvány

[3] Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2005:34, 2. táblázat