Péntek Eszter – Kocsár Judit Beatrix – Giselle Anna Rakobowchuk

Kari körkérdés 2.0

Hallgatói vélemények a kari közéletről és a Hallgatói Önkormányzat munkájáról

 

2009. tavaszán a PTE BTK Szociológia Tanszékének hallgatói és a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban HÖK) közreműködésével kérdőíves vizsgálatot készítettünk a Kar hallgatói körében. A vizsgálat, a 2008-ban megkezdett megkérdezés-sorozat (Kari körkérdés 1.0) folytatásaként, ezúttal a kari közélet, ezen belül is a Hallgatói Önkormányzat feladata, munkája hallgatói véleményezésére irányult. A kérdőívet a Kar minden aktív – az adott félévre beiratkozott – hallgatójának elküldtük e-mailben. A vizsgálatban használt online survey számítógépes program segítségével biztosítottuk a teljes körű anonimitást, amellyel célunk az volt, hogy elősegítsük azt, hogy a válaszolók minél őszintébb válaszokat adjanak. A vizsgálat során 855 értékelhető kérdőív érkezett vissza (ez 20%-os válaszadási aránynak felel meg).

 

A válaszadókról

 

A hallgatóktól az anonimitás megerősítése érdekében csak néhány információt kérdeztünk. A kérdőívet kitöltők nemére, korára, arra, hogy mióta tanulnak a Karon, illetve, hogy milyen tudományterülethez tartozónak vallják magukat, azért volt szükség, hogy ezekkel a háttérváltozókkal is differenciálni tudjuk a hallgatói véleményeket és preferenciákat. Emellett előfeltevéseink szerint a kari közélettel kapcsolatos megítélést, aktivitást befolyásolja az is, hogy valaki milyen jellegű képzésben vesz részt, így ezekre az információkra is rákérdeztünk.

 

A válaszadó hallgatók háromnegyede lány volt – ez megfelel a Karon tanulók átlagos nemi megoszlásának. A válaszadók 40%-a egy-két éve, 30%-a három-négy éve, a többiek ennél több éve hallgatói a Karnak. A kérdőívet kitöltők 83%-a nappali tagozatos hallgató volt. A képzés jellege alapján válaszadóink reprezentálták a régi és az új rendszerben tanulók körét egyaránt, a hallgatók csaknem fele a régi (egyetemi) képzésben, másik fele az új rendszerű képzésben tanult. Tudományterületek szerint is reprezentatívnak mondható a vizsgálat, mivel – jóllehet sokan nem válaszoltak erre a kérdésre, illetve számos hallgató több területhez is tartozik egyszerre – képviseltették magukat a klasszikus bölcsészek, a társadalomtudományi területen tanulók és a nyelvszakosok egyaránt. A válaszadók túlnyomó többsége jelenleg nem tagja és korábban sem volt tagja a Hallgatói Önkormányzatnak, vagyis az eredmények „kívülálló” véleményeket takarnak.

 

 

A kari közélet hallgatói véleményezése

 

A kari közélettel kapcsolatban általában pozitívan értékelhető, hogy a válaszadók többsége (60%) szerint a bölcsészhallgatók olyanok, akik segítik egymást. Egynegyedük szerint azonban inkább mindenki maga boldogul, vagy nem nagyon segítik egymást a hallgatók. Némileg jobbnak ítélték a hallgatók közti kapcsolatokat az új osztott típusú képzésben tanulók, mint az egyetemi képzésben résztvevők, képzési terület szerint pedig a klasszikus bölcsészszakokra járók a társaiknál.

 

1. táblázat: Milyennek mondhatók a bölcsészhallgatók?

 

	fő	%
Olyanok, akik segítik egymást	335	39,6
Csak akkor segítik egymást, ha baj van	159	18,8
Inkább mindenki maga boldogul	192	22,7
Nem nagyon segítik egymást	51	6,0
Nem tudja	109	12,9
Összesen	846	100,0

 

A kari közéletben való részvétel már sokkal jobban megosztotta a válaszadókat. Magát igazán aktívnak mindössze 17% vallotta, és 43% egyáltalán nem vesz részt a kari közéletben – ki azért, mert nem tartja azt érdekesnek, ki azért, mert nem tudja, milyen lehetőségei vannak. A HÖK munkáját középpontba állító vizsgálat szempontjából az utóbbi csoport (a hallgatók negyede) mindenképp figyelemre méltó a hallgatókkal való további kapcsolattartás, tájékoztatás javítása szempontjából.

 

2. táblázat: Részt vesznek-e a hallgatók a kari közéletben?

 

	fő	%
Minden, engem érdeklő kérdésben részt veszek	117	17,0
Csak a legfontosabb kérdésekkel foglalkozom	276	40,1
Nem tartom annyira érdekesnek, ezért nem veszek részt benne	114	16,6
Nem tudom, milyen lehetőségeim vannak, ezért nem veszek részt benne	181	26,3
Összesen	688	100,0

 

A várakozásoknak megfelelően, a kari közéletben való részvétel a nappali képzésben tanulók körében szignifikánsan nagyobbnak mutatkozott, mint a levelező képzésben résztvevőknél. A képzések szerint a régi egyetemi képzésben tanulók között viszonylag nagy azok aránya (16,9%), akik teljesen elfordulnak a kari közélettől, mert nem tartják azt érdekesnek, az új osztott képzésben tanulókra pedig az jellemző, hogy inkább szelektálnak, és csak az őket igazán foglalkoztató kérdésekben vesznek részt (42,7%). Ez az utóbbi attitűd jellemző a klasszikus bölcsész szakokon tanulókra is.

 

Figyelemre méltó, hogy a válaszadók összességében fontosnak tartják, hogy a hallgatók részt vegyenek a kari közéletben (3,83-as érték az ötfokú skálán). A bizonytalanság viszont ennek módja tekintetében jól tükröződik azokban az eredményekben, amiket akkor kaptunk, amikor azt kérdeztük, hogy mennyire fontos, hogy „Te magad részt vegyél” a kari közéletben: az itt született fontossági megítélés már csak átlagosan 2,98.

 

3. táblázat: Mennyire fontos a hallgatók szerint az, hogy a Kar hallgatói összességében, illetve hogy ők maguk részt vegyenek a kari közéletben (ötfokú skálán) %

 

Fontosság:	1	2	3	4	5	értékátlag
A hallgatók részt vegyenek	2,7	5,7	23,8	41,1	26,7	3,83
Te magad részt vegyél	12,4	16,3	38,7	26,4	6,3	2,98

 

A következő kérdésre kapott válaszok is a hallgatók határozott igényét jelzik arra, hogy kifejezhessék véleményüket az őket érintő kérdésekben. A válaszadók az ötfokú skálán átlagosan 4,62-es értékeléssel nagyon fontosnak tartják ezt. Éles különbség mutatkozik azonban a fontosság megítélésére kapott magas értékekhez képest a lehetőségek terén: ezt a szempontot már csak alig közepesre (2,87-re) ítélték a válaszadók, vagyis úgy gondolják, nem igazán van lehetőségük a bölcsészhallgatóknak véleményt nyilvánítani a Karon.

 

4. táblázat: Mennyire fontos, illetve milyen mértékben van lehetőségük a hallgatóknak arra, hogy kifejezhessék a véleményüket az őket érintő kérdésekben (ötfokú skálán) %

 

	1	2	3	4	5	értékátlag
Fontosság	2,2	1,3	4,7	16,1	75,6	4,62
Lehetőség	6,7	27,7	42,4	18,4	4,8	2,87

 

A legnagyobb „rés” a fontosság és a lehetőségek között a véleménynyilvánításban a nappalis hallgatók esetén tapasztalható, vagyis ők az átlagosnál fontosabbnak tartják ezt (4,68), de ők azok, akik leginkább elégedetlenek a lehetőségekkel (2,80). Hasonlóan nagy a különbség a fontosság és a lehetőségek megítélése között a régi egyetemi képzésben részt vevők, képzési terület szerint pedig a nyelvszakosok körében.

 

A teljes tanulmány letölthető innen: