Változó felsőoktatás módszertani megközelítésben,

avagy oktatói attitűdvizsgálat a BA-képzés kezdeti tapasztalatairól

Absztrakt

A cikkben célul tűztem ki a PTE-BTK oktatóinak elégedettségvizsgálatát, illetve egy minikutatás eredményeinek segítségével a BA-képzés főbb szempontokból történő oktatói értékelését. Ennek érdekében a BA-képzés eredetének, céljainak rövid bemutatása után a kutatás alapvető paramétereire tértem ki. Ezt követően a kérdőívet kitöltő oktatók néhány jellemzőjét írtam le, majd az egyes kérdésekhez rendelhető leíró eredményekkel folytattam. Zárásként egy-két többváltozós módszer eredményei ill. a következtetések, majd a saját vélemény kerül sorra.

1.      A BA-képzésről röviden

A BA-képzés alapvetése az 1998-as évhez és Párizshoz köthető. Az immáron több mint 10 éves ötlet fókuszába a hallgató mobilitást helyezték, a cél a „nemzetközi végzettség” elérésének lehetősége volt. A folyamat 1999-ben Bolognában folytatódott, ahol a célul tűzték ki az egységes Európai Felsőoktatási térség kialakítását. Ennek kulcsismérvei, hogy

-          kétévente tervezték ellenőrizni az oktatás menetét,

-          az érthetőséget, az összehasonlíthatóságot helyezték középpontba,

-          kiemelték, hogy az EU-s ismeretanyagoknak minden képzésnek részét kell képezniük,

-          a kreditrendszert látták az átjárhatóság egyik fő kritériumának.

Az 1. ábrához kiegészítésként a következő arányok is szükségesek: a terv szerint a középiskolák utolsó évfolyamát 100%-os viszonyítási alapnak tekintve 35% „mehet” tovább a BSc illetve BA szakokra tovább, csak 10% MA-ra illetve MSc-re, és mindössze 1% PhD, azaz doktori képzésre.

1. Ábra: A BA-képzés tervezett struktúrája

A kép a teljes tanulmányban jeleníthető meg.

A teljes tanulmány letölthető a cikk végén.

2.      A kutatás

A fenti rendszerben a PTE-BTK-n 2009 nyarán végezhettek legkorábban a BA képzés első évfolyamán kezdő hallgatók. Ennek alkalmából a PTE-BTK Szociológia Tanszékének Péntek Eszter vezette, immáron rendszeresnek tekinthető hallgatói kutatáshoz kapcsolódva, tanszéki és kari támogatással készítettem minikutatást oktatói körben. Ennek célja volt egy pillanatkép készítése a PTE-BTK BA-képzésével kapcsolatos elégedettségről oktatói szemszögből.

A kérdőív tizenkét kérdésből állt, témakörei pedig az alábbiak voltak:

-          az oktatók elégedettsége a képzéssel,

-          a BA-képzés szakmaisága, elmélyültsége,

-          a BA-képzés hallgatóinak attitűdje,

-          a BA-képzésben végzettek elhelyezkedési lehetőségei.

A kérdőívet online formában készítettem el, egyrészt azért, mert így lényegesen olcsóbb (a kérdőívek papírköltsége megspórolható), másrészt gyorsabb (a jelenleg létező online kérdőíves programok a beérkezett válaszokból azonnal letölthető adatbázist garantálnak, továbbá gyorsjelentéseket, leíró statisztikákat, ábrákat készítenek), és nem utolsósorban alacsonyabb emberigényű (így nem kell kérdezőbiztos, elkerülhető a személyes részvétel, mindössze egy emailcím-lista szükségeltetik a célcsoport eléréséhez).

A kérdőív kitöltésére felhívó e-mailt Dr. Gerner Zsuzsanna küldte ki az oktatói listára, melyen 301 emailcím szerepelt. Az Oktatási Dékánhelyettes Asszony kétszeri felhívásban kérte az oktató kollégák közreműködését a kutatásban. Az adatfelvételi időszak az első felhívástól (2009.10.18-ától) 2009.11.06-áig zajlott. A rövid határidő magyarázata az, hogy a PTE-BTK Szociológia Tanszékének éves konferenciája 2009.11.10-én került megrendezésre, és ekkor már a legfrissebb eredményeket az érdeklődők elé akartam tárni.

A válaszadási hajlandóság meghaladta az online kérdőívekre jellemző átlagos, körülbelül 25%-os válaszadási arányt; a 301 címre eljutott kérdőívet 99 oktató kolléga töltötte ki. Így 32,9%-os válaszadási arányról beszélhetünk.

A 12 kérdés válaszait négy módszer segítségével elemeztem:

-          leíró statisztikával,

-          kimutatással,

-          faktoranalízissel,

-          klaszteranalízissel.

A továbbiakban következzen az eredmények bemutatása az eredeti kérdések sorrendjében; az egyszerűbb elemzési eszközöktől a bonyolultabb módszerek felé haladva.

3.      Kitöltő oktatók alapparaméterei

Mielőtt a kérdőív témára vonatkozó kérdéseinek eredményeit tárgyalnám, a válaszadó oktatók alapjellemzőit szeretném bemutatni. Két kérdést tettem fel a kérdőív legvégén az oktatók személyére vonatkozóan, az egyik a szervezeti egységükkel volt kapcsolatos, a másik pedig a jelenlegi státuszukkal. A két kérdést együtt nem mutatom be, mert akkor lehet következtetni a kitöltők konkrét személyére, de külön-külön, egy táblázat és egy ábra segítségével láthatóvá teszem az egyes szervezeti egységekben, illetve az egyes státuszokban tapasztalható kitöltési hajlandóságot.

Az 1. táblázatban látható a kérdőívet kitöltő oktatók szervezeti egység szerinti létszámeloszlása.

1. Táblázat: A kérdőívet kitöltő oktatók létszáma az egyes szervezeti egységek szerint (fő)

Forrás: Saját szerkesztés

A teljes tanulmány letölthető innen: